Eltelt egy év. Pontosan egy éve, 2008 januárjában kezdtem el írni a blogomat. Voltak hullámvölgyek, de úgy érzem, egész tisztességesen csinálom, amit csinálok. Néha lehetnék egy kicsit kevésbé depresszív, mint azt voltak kedvesek jelezni nekem, úgyhogy legyen nekik igazuk. Megpróbálok 2009-ben vidám, pörgős bejegyzéseket írni. Megpróbálok… : )
Elkezdhetném sorolni, hogy mi volt jó és mi volt rossz a tavalyi évben, de talán senkit nem érdekelne. És amúgy is, a tegnap már mindegy, a ma és a holnap viszont egyáltalán nem az. Idén szeretnék egy nyelvvizsgát április-májusban, szeretnék egy olyan bizonyítványt produkálni, ami nem hemzseg a hármasoktól (jelenleg ez a szituáció), ki szeretnék menni nyáron dolgozni Angliába, és szeptembertől el szeretnék kezdeni spanyolul tanulni, hogy mégiscsak legyen egy harmadik nyelvem. Ja, és jövőre ilyenkor már azon szeretnék izgulni, hogy úristen, német felsőfokú nyelvvizsgára kell tanulnom. Azt érjem meg…
Szóval terveim vannak, dögivel. A téli szünetben egész jól sikerült feltöltődnöm, és nagyon remélem, hogy ez az energia kitart egy ideig. Legalább a nyelvvizsgámig. De legalább azt tudom, hogy ott vannak mellettem sokan, akik támogatnak, bíztatnak, és hisznek bennem (legalábbis a többségük hisz bennem, vagy ha nem is, ezt mondják). Szülők, tanárok, tesókák, nagyik, és természetesen a barátok. Nagy szükségem lesz rájuk idén, talán még nagyobb, mint általában.
Hát, körülbelül így kezdeném ezt az évet, majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Én azért még bízom a saját kitartásomban és makacsságomban, és tapasztalatból tudom, hogy ha én egyszer valamit eldöntök, hogy megcsinálom, és igazán akarom, akkor azt az esetek nagy részében véghez is viszem. Asszem, ez a törtető életmód. Vagy valami olyasmi.
A.
Elkezdhetném sorolni, hogy mi volt jó és mi volt rossz a tavalyi évben, de talán senkit nem érdekelne. És amúgy is, a tegnap már mindegy, a ma és a holnap viszont egyáltalán nem az. Idén szeretnék egy nyelvvizsgát április-májusban, szeretnék egy olyan bizonyítványt produkálni, ami nem hemzseg a hármasoktól (jelenleg ez a szituáció), ki szeretnék menni nyáron dolgozni Angliába, és szeptembertől el szeretnék kezdeni spanyolul tanulni, hogy mégiscsak legyen egy harmadik nyelvem. Ja, és jövőre ilyenkor már azon szeretnék izgulni, hogy úristen, német felsőfokú nyelvvizsgára kell tanulnom. Azt érjem meg…
Szóval terveim vannak, dögivel. A téli szünetben egész jól sikerült feltöltődnöm, és nagyon remélem, hogy ez az energia kitart egy ideig. Legalább a nyelvvizsgámig. De legalább azt tudom, hogy ott vannak mellettem sokan, akik támogatnak, bíztatnak, és hisznek bennem (legalábbis a többségük hisz bennem, vagy ha nem is, ezt mondják). Szülők, tanárok, tesókák, nagyik, és természetesen a barátok. Nagy szükségem lesz rájuk idén, talán még nagyobb, mint általában.
Hát, körülbelül így kezdeném ezt az évet, majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Én azért még bízom a saját kitartásomban és makacsságomban, és tapasztalatból tudom, hogy ha én egyszer valamit eldöntök, hogy megcsinálom, és igazán akarom, akkor azt az esetek nagy részében véghez is viszem. Asszem, ez a törtető életmód. Vagy valami olyasmi.
A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése