Arra ébredtem az éjjel, hogy fázom. Kibújtam a vékony lepedő alól, amit takarónak használtam a nyáron, és elkezdtem kutakodni egy tisztességes takaró után. Megjegyzem, ez egészen nem egyszerű mutatvány félkómásan, félig még álmodva, ráadásul úgy, hogy majd’ megfagy az ember. Főleg a lába. Én kényes vagyok a lábamra. Útálom, ha este lefekszem, és hideg a lábam. Ilyenkor vagy magam alá húzom, és megvárom, amíg felmelegszik, vagy elmegyek, és jó forró vízzel felmelegítem.
A takaró már nem is fog elkerülni az ágyamról. Este már nincsenek negyven fokok, a csinos néni a tévében azt mondta, hogy 10-15 fok köré sompolyognak a hőmérők higanyszálai. A kedvenc részem a napból az, amikor felkel a nap, az olyan nyugis – és akkor van a leghidegebb. Elég sokszor lesz az elkövetkezendő hónapokban ebben részem, sőt, télen
még jóval napkelte előtt fogok kelni. Általában akkor kezdi kidugni a nap az orrocskáját a szomszéd ház teteje felett, amikor én kibotorkálok a kapun, és elindulok a buszmegálló felé.
Najó, nem rizsázok tovább, a lényeg az, hogy vége a nyárnak. Nem bánom. De tényleg. Nem szeretem a meleget, és a télben annyival több az érzelem. Az ember csak kifényesíti a kis szenzorjait, felvesz egy nagykabátot, megrázza magát a hidegben, és máris érzi a többi emberből jövő érzelemhullámokat. A karácsony előtti vásárlásőrülettől eltekintve (ami csak a beteg társadalom hülyesége), az évből a legkedvencebb részem a december 24-e előtti kb. egy hónap.
De még nincs karácsony, és mire az eljön, én már terveim szerint sok-sok mindenen túlleszek. Szeptembertől kezdem diákelnöki munkáimat, habár ténylegesen csak később lesznek a választások. A munka attól még munka, és valakinek ki kell kaparnia a dök-öt a gödör aljából. Október táján kezdődnek az érettségik, én az angollal próbálkozom meg középszinten. November 22. pedig nyelvvizsga. Szóval sűrű kezdés lesz, de remélem, lesznek mögöttem mindig.
Éljen szeptember 1-e, éljenek a vizsgák és a karácsony, a hideg és az új bakancsok, a meleg pulcsik és a hosszú farmergatyók. Éljen éljen éljen.
A.
2008. augusztus 28., csütörtök
Éljen éljen éljen
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése