Már pakolok

Ma reggel volt az utolsó munkába-biciklizés. Az idő az utolsó héten kiderült, mondhatnám megérkezett a nyár Bonnba - éppen amikor elmenni készülök. Vicces, talán igazuk volt a kollégáknak: ahova én megyek, oda viszem magammal a rossz időt, ahonnan elmegyek, oda megérkezik a kánikula. De be kell vallanom, sokkal kellemesebb őszi hűvösben kabátostul biciklizni, mint papucsosan az iszonyú kánikulában. Főleg azért, mert ugyan a munkahelyemen nem volt dress-code, de azért a rövidgatyót még itt sem tolerálták volna. Az ősz tehát Bonnban sokkal szebb eddig, mint a nyár. Már egy hete nem láttam esőt sem, ami egyenesen elképzelhetetlen volt az elmúlt három hónapban. :o)

Szóval ma mindent előkészítek, jelenleg a hátam mögött körülbelül tíz tömött táska várja sanyarú sorsát, iszonyú vicces. Mozdulni sem lehet a szobácskámban, mert három napra előre kell gondolkoznom: mi az, ami már csak otthon (értsd: Biatorbágy) fog kelleni, mi az, amire a bécsi workshop alatt lesz szükségem, és mi az, amit pénteken és szombaton, az Úton és az utolsó irodai napomon fogok használni. Szóval asszem beleírhatnám a CV-mbe a "logisztikai szakember" bullet pointot is. Mert megérdemlem.

Apropó, CV... Ugye az ember nem a semmiért dolgozik, ma utánajártam, hogy én miért is dolgoztam három hónapot. Minden "egyetemista" (ami elvileg én is vagyok, legalábbis a DT szerint) kap valamilyen feedbacket a cégtől, amiben részletesen le van írva, mit is csináltam. Vicces, mert amikor megérkeztem július elején, elvileg kaptam munkatervet, hogy mikor/hol/mit/kivel fogok dolgozni. Namármost ebben a leírásban messze meg sem volt említve olyasmi, mint például "4010 project organization" vagy "workshopmoderation in German", olyanokról nem is beszélve, mint a "visualization of 4010 feasibility study for Budapest and Vienna" vagy "understanding-Greg's-secret-language"... Már ha mond valamit, mert a legtöbbször egy-két mondatos instrukcióból ("briefingből") kellet komplett és összetett prezentációkat készíteni. Szóval nagyon kíváncsi vagyok, milyen feedbacket kapok, a szomorú az, hogy nekem kell utána rohangálni. Sőt, valószínű megírni is én fogom. Pénteken még van egy utolsó konzultációm Greggel és Ricardaval (azzal a két kollégámmal, akikkel a legtöbbet dolgoztam az elmúlt hónapokban) a feedbackkel kapcsolatban, meg egy utolsó "Aniko handovert" tartunk (NEM hangover!!!), ahol minden doksit odaadok nekik, amit én csináltam, és nekik nincs meg.

Utána otthon leszek. Hogy milyen érzés? Őszintén? Nem tudom. Még csak annyira sem tudom, mint amikor kijöttem Bonnba. Akkor tiszta volt, hogy nehéz lesz, tele lesz megoldhatatlannak tűnő feladatokkal és szituációkkal, amikkel megküzdök - és büszkén jelenthetem, visszanézve nyilvánvalóan a legtöbb esetben én győztem. :o) Otthon... nem tudom, tényleg fogalmam sincs. Sokakkal akarok találkozni, sok tervem van, rengeteg elintéznivalóm és utánajárnivalóm lesz, tanulni is akarok, nyelvvizsgázni, valamit kezdeni azzal a tudással, amit szereztem az elmúlt... 13 évben. :) Nem fogok egy helyben csücsülni, az biztos.

De azért az első héten pihenni akarok. Tavaly szeptember óta nem volt igazi vakációm, lehet kinézek egy kunyhót egy erdő közepén, elvonulok és - alszom.

Valószínű az első nap után beleőrülnék. :o)

VISZLÁT OTTHON DRÁGÁIM, SZOMBAT/VASÁRNAP JÖVÖK!!!!

Segítsetek majd nekem. nagyon. nehéz. lesz.

adios

A.