Beszámoló

Egész jól haladok az életemmel. Mostanában voltak visszaeséseim, például a félévi bizonyítványom messze nem sikerült olyan fényesre, mint reméltem (három négyes, egy hármas, fujjjj!), azonkívül a magánéletem sem volt nagyon istenes, de úgy néz ki, elkezdtem felfelé kapaszkodni. Na jó, vergődni. :) De minden kezdet nehéz. Most az, hogy a nyáron nyelvvizsgázom, egy olyan biztos cél az életemben, amire már régóta szükségem volt. Nemsokára informatikából előrehozott érettségizem, arra is tanulnom kell. Újabban járok Pilátesz tornázni kedden és csütörtökön, valamint úszok hétfőn, kedden és csütörtökön reggel az Illyésben. Megpróbálok hétvégénként este futni, bár nem mindig jön össze. :)
Amire viszont nagyon büszke vagyok, az az, hogy megbeszéltük a barátnőmmel, Lizával, hogy minden péntek esténként elmegyünk valahova, csinálunk valamit. Két hete született ez az elhatározás, úgyhogy még csak kétszer voltunk, de én mindkettőt élveztem. Két hét múlva már Kievben leszek a Nemzetközi Dráma Projekten, bár most nem várom annyira, mint tavaly Bukarestet. (Milyen jó helyeken van, nemde?)
Vannak nehéz napjaim, óráim, perceim, pillanataim, amikor ki kell rángatnom magam egy eldugott világból, hogy tovább tudjak lépni, ne gondoljak a múltra és ne csináljak ostobaságokat. Úgy néz ki, nagyjából sikerül kikecmeregnem ilyenkor a mélyből. Talán feltűnt, hogy jó ideje most írok először a blogomba is, ezen is látni talán, hogy nem voltam a toppon lelkileg az utóbbi időben.
Hát, ennyit a tömény információözönről.
Az életem alakulgat, és a minap megkérdeztem Édesanyámat, hogy mit szeretne tőlem cserébe egy szívességért . Azt mondta, hogy legyek elégedett, boldog és kiegyensúlyozott, úgyhogy most megpróbálok ezekre a dolgokra öszpontosítani. Csak keményen.
A