Helyzetjelentés

Halihó mindenkinek, hogy-s-mint vagytok? Töménytelen mennyiségű képeslapot küldtem szét megint, remélem, lassacskán majd megérkeznek. Tulajdonképpen meg is kérdezhetném a postán, hogyan lehet elsőbbségibe feladni a cuccot, de akkor nem lenne olyan izgi.

Ez a hétvége talán a legszebb eddigi bonni létem alatt, gyönyörű időnk volt tegnap, éjjel ugyan dörgött-villámlott, de ma reggelre kisütött a nap, és ha minden igaz, megyek a parkba meglátogatni a Flohmarkot Chandennel. Tök jó, mert itt Németországban ha bérletet veszel, van egy olyan akció, hogy hétköznap este hét után, hétvégén egész nap „vihetsz magaddal valakit”, akinek nem kell fizetnie. Channek van ilyen bérlete, a legtöbb kollégámnak is, szóval hétvégén ha nincs kedvem bicózni, meg van oldva a probléma…

Tegnap reggel összekészültem, és körülbelül tíz órakor már a biciklivel száguldoztam a központ felé. Bedobtam a szervizbe a kicsikét, ahol röpke 30 euróért felszerelték nekem a hátsó csomagtartót és az ott vett kosárkát még a tetejébe. Annyira nagyon örültem a kosárnak, hogy adtam 5 euró borravalót. Nameg a csákónak nem kicsit volt kék a szeme. Anyway… Miközben szerelték a biacjom, én beugrottam a Galerybe (ami egy nagy bevásárlócentrum, olyasmi, mint aaaa… nemtom, mindent kapsz drágáért, alul ékszerrel kezdesz fölül iPhone-nal zársz), ha jól emlékszem az eredeti cél egy toll vásárlása volt, hogy fel tudjam adni Julcsinak a képeslapot. Felmentem a legfelső emeletre, és megláttam ezt a szépséget:

A legolcsóbb magnó volt a boltban, de még így is kemény 58 euróba került. Megvettem, tehettem volna mást? Vettem térképet is, mert a családom legutóbbi látogatásakor sikeresen hazavitte Magyarországra a Bonn-térképemet, szóval könnyebb pénztárcával de boldogan távoztam a Galeryből. Hazahoztam a rádiómat (mellesleg nagyon huperszónikus, lejátszik cd-t, mp3-at, usb-t lehet rá csatlakoztatni, és ha az „FM” gombocskát megnyomom, garantált röhögőgörcsöt kapok a német rockszámoktól). Utána még visszamentem a városba, olyan szép idő volt, hogy kizártnak tartottam Tannenbuschban maradni. Bementem a Thalia könyvesboltba, és két gyönyörű órát töltöttem ott. Három emeletes könyvesbolt, az egész moziként van berendezve, le tudsz ülni olvasni a kamerák mögé, vagy éppen a nézőtérre, ahol kedved tartja. Tele van izgi könyvekkel, én egy naptárat találtam magamnak. Gyönyörű mintás az eleje, csak a hozzáértő szem veszi észre a Dávid csillagot a borítóján. Benne vannak a zsidó ünnepek, meg a keresztények is, persze mindez németül, szóval nagyon különös naptár. És olyan jó bele írni. J

Most viszont lelépek, jövőhéten megpróbálok rendszeresebben írni, egyébként számolom vissza a napokat, még egészen pontosan 41 napot töltök Bonnban. Vagy legalábbis jelenleg ez a terv él.

J

cheers

A.