Drágáim!
Sajnálom, hogy nem írtam részletes beszámolót a budapesti workshopról, őszintén szólva annyira fáradt voltam a múlt hét folyamán, hogy örültem, ha aludni tudok. Megpróbálom most már összeszedni magam, csak tudjátok az van, ha az ember nyolc-tíz órát ül gép előtt munka közben, nehezen veszi rá magát arra, hogy hazaérve megint leüljön pötyögni... De azért írok néhány sort, hogy megnyugodjatok: még élek, minden rendben, a nyuszik, a felhők és a család is a helyükön. Én meg leginkább. Még mindig. :)
Először is szeretném őszintén megköszönni mindankinek a sok-sok üzenetet, képeslapot, sms-t, mms-t, személyes megjelenést etc., amivel a szülinapomkor megleptetek. Sokat jelentett, és kérlek titeket, hogy a továbbiakban is szorgosan üzengessetek, néha-néha sms-sel vagy e-maillel is meg lehet dobni engem, főleg mert nagy valószínűséggel nem megyek haza hónap végén, hanem csak október elején. Így a másfélszeresére nő a kintlétem, és a távollétem is otthonról. Az élet nehéz errefelé, de néhány kósza hír megkönnyítheti.
A szülinapom egyébként nagyon jól sült el, sikerült még engem is meglepni, pedig mint tudjuk, ez nem egyszerű feladat: családom szombat délkörül megjelent egy kisebb teherautóban - igen, az egész családom, röpke 6 ember. Arra számítottam, hogy nagyjából két-három látogatóm lesz, ennek megfelelő mennyiségű hellyel és piával készültem, de szerencsém volt: sok jó ember kis helyen is elfér, valamint a sok jó ember készül hat literes pezsgővel, amikor az isten lánya húsz éves lesz (ha én vagyok a lánya, ki az isten??????) - csak hogy ne legyen szóismétlés. Abban jó vagyok.
Félre a mókát, családom ittléte alatt megtelt az életem mindenféle jóval. Meg a falam pezsgővel. Meg a padlóm pezsgővel. Meg az ágyam pezsgővel. Egy szó mint száz, jól szórakoztunk. Olyan fincsi feketeerdő-tortát hoztak, amilyet még sosem ettem (vajon tudták, hogy ez a kedvencem, vagy csak beletrafáltak?), igaz, amikor megpróbáltam berakni a hűtőmbe, kemény küzdelmet kellett folytatnom a vajas bödönnel, a tejes palackkal és a csokoládépuddinggal, de nyertem. A torta azóta elfogyott. A hat liter pezsgő is...
A programunk sajnos nem volt túl bő, mert hétfő délben már mentek is tovább a többiek Franciaországba, egy hétig nyaralnak még. Én a hétfőt kivettem szabadnapnak (valószínű az egyetlen szabad napom volt ez az elkövetkezendő két hónapban), úgyhogy miután elmentek, tudtam pihenni. Csak hogy érzékeljétek, milyen volt a múlt hetem: hétfő reggel 3:45-kor keltem, este 23:30-kor kerültem ágyba, kedden reggel 5:45-kor keltem, este pre-event volt, úgyhogy csak éjfél körül értünk vissza a szállodába, szerdán 5:15-kor keltem, de reggel hatkor, amikor harcidíszben megjelentünk reggelizni, kiderült, hogy csak hatharminctól van reggeli... letoltuk a workshopot, este 9:35-kor indult a gépünk vissza Bonnba, hajnali 1:30-kor már a tannenbuschi szállásomon voltam, csütörtökön pedig hétkor keltem, hogy kilencre beérjek dolgozni. Valamilyen furcsa perverzió miatt csütörtökön hétig melóztam, pedig ötig van hivatalosan a munkaidőm, szóval pénteken már nem nagyon működtek az érzékszerveim. Úgy nagyon nem.
A workshop egyébként jó volt. De mint megtudtam, szakmai titok. Nem tudtok semmit. Naugye.
Oké tovább nem fárasztok senkit, még néhány összefoglaló infó:
- Ma láttam egy kisnyuszit, aki a fél tenyeremben elfért volna. Jó tudni, hogy őket nem zavarja az eső.
- Volt két nap nyár Bonnban. No para, már elmúlt.
- Ma reggel észrevettem, hogy véletlenül a családom kocsijában felejtettem az esőkabátomat.
- Bonnban mindig csak délután ötkor esik az eső. Kivéve ma, mert ma reggel esett, amikor nem volt esőkabátom.
- Ma ebédeltem Albert bácsival. Direkt erre az alkalomra megfésülködtem. Tényleg!
- Még MINDIG NINCS szerződésem, szerintem majd megkapom, amikor elmegyek a cégtől. HA megkapom... Tulajdonképpen mindegy.
- Ahogy Greg ma megjegyezte: Life is GREAT in general, but when you look at the details, it sucks. And as we all know: RETAIL IS DETAIL. Today he asked me whether we should dive in the lake (yes, we have a lake in the building). I said no. Tomorrow I'll say yes I guess...
cheeeersss and kisssesss and hugggsss and anything you want. next time I'll write my blog in English. Or in German.
A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése