Órán nem eszel, nem iszol, egyenesen ülsz, a füzetedbe szépen írsz (egy rublikába egy szám, félévente osztályozom!!!), az asztalodon rend van, a táblát letörlöd, karót nyelve jelentesz, és egyébként is, azt csinálod, amit ÉN mondok!
Ezek a követelmények vannak érvényben matekórán. De a biológiaóra, a nyelvóra, a fizikaóra, és még sorolhatnám-óra sem áll ettől nagyon messze, csak nem minden esetben vesszük komolyan a tanárt. Feltennék viszont egy nagyon egyszerű, kifejtendő kérdést:
miért nem ihatok én matekórán? Kinek ártok vele? Mi a haszna a tiltásnak? A másik kérdésem: miért nem ehetek az órán? Ember vagyok, és ha neadjisten megéhezem (ami egyébként egy, a szervezetem által küldött jel az agyamnak, hogy waze, egyél már!), akkor a problémának egyetlen megoldása létezik: ennem kell. De ha a tanár imádja hallgatni az én gyomrom korgását, hát én nem vagyok semmi jónak elrontója, hallgassa csak. Az én problémám az, hogy néha már szinte fáj, annyira éhes vagyok, vagy például köhögőroham jön rám, és külön engedélyt kell kérnem, hogy ugyanmár, tantónéni, tessék már megengedni egy korty vizet, de ha nem, hát nem, a fulladásos halál szép halál. Bár még nem próbáltam.
miért nem ihatok én matekórán? Kinek ártok vele? Mi a haszna a tiltásnak? A másik kérdésem: miért nem ehetek az órán? Ember vagyok, és ha neadjisten megéhezem (ami egyébként egy, a szervezetem által küldött jel az agyamnak, hogy waze, egyél már!), akkor a problémának egyetlen megoldása létezik: ennem kell. De ha a tanár imádja hallgatni az én gyomrom korgását, hát én nem vagyok semmi jónak elrontója, hallgassa csak. Az én problémám az, hogy néha már szinte fáj, annyira éhes vagyok, vagy például köhögőroham jön rám, és külön engedélyt kell kérnem, hogy ugyanmár, tantónéni, tessék már megengedni egy korty vizet, de ha nem, hát nem, a fulladásos halál szép halál. Bár még nem próbáltam.Nem fogytam ki a bugyuta kérdésekből. Folytatom is. Miért nem állhatok fel óra közben? Oké, én értem, hogy a tanárnak koncentrálnia kell a leadandó anyagra (meg még számtalan más dologra), és zavarom, ha fel-alá cirkálok. Értem, hogy nekem jegyzetelnem kell, hogy a többiekre is tekintettel kell lennem, ezzel nincs is baj. De ha nekem elzsibbad a lábam, vagy a fenekem, vagy a nyakam, és fel kellene állnom, nem tehetem meg. Iskolában vagy, fiam!
És ha pisilni kell? Vagy kakilni? Igaz, tudom, hogy a lányok nem kakilnak, nem izzadnak, nem szőrösek, nade ha mégis... Az én testnevelést oktató tanárom nem engedi ki a lányokat óra alatt pisilni, mert hát óra van, kéremszépen. Még ha tesi óra is. Most képzeld el, ahogy kosarazol, vagy fekvőzöl, felülésezel, ugrálsz, vagy bánom is én, mit csinálsz, úgy, hogy pisilni kell, és nem engednek ki. Ma megkérdeztem a tanárurat, hogy van-e nála PZS. Nem volt. Kérdeztem, hogy kimehetek-e érte, mert náthás vagyok. Nem. Játék van, menjek játszani. Ha nagyon erőszakos lettem volna, biztos kimehettem volna, de nem voltam. Habár kedvem lett volna a cuki neon jelzőpólóba belefújni az orromat, amit a tanárúr szokott mosni. Nagyon kedvem lett volna hozzá. Iskolában vagy, lányom!
Szabad véleménynyilvánítás sem lehet. Nem mondhatom azt, hogy tanár nő, kérem, ez az óra unalmas. Vagy hogy a téma engem nem érdekel. Az én helyem a pad mögött (pad????) van, enyém a csöndben figyelő, szorgalmasan jegyzetelő, ugyan terror alatt tartott diák szerepe. És a mai napig nem látja a társadalom, hogy ez így nem jó. Még a diákok is ezt tartják normálisnak.
Filozófia fakultáción azt mondta a tanárom: minden, amit eddig sziklaszilárdnak és megdönthetetlen ténynek hittünk, lehet, hogy nem sziklaszilárd és megdönthetetlen tény. Azt javasolta, hogy minden ilyen hitünkre kérdezzünk rá: biztos így van? Biztos az a normális, hogy a diáknak kuss a neve óra alatt? Biztos, hogy az a jó, ha az iskolában (és otthon...) hierarchikus rendszerben élünk, alá-, és fölérendelve más embereknek? Biztos....?
Szerinted?
A.
3 megjegyzés:
Tudom, hogy nagyon érdekel a véleményem, hát leírok pár sort, de nem biztos hogy ezzel sokat segítek.
Teljesen igazad van, amikor megkérdőjelezel megdönthetetlennek hitt tényeket, ha lázadsz, ha ellenállsz, ha vitatkozol stb. Sőt, nagyon jól teszed, hogy ezt teszed! Ez biztos.
Csak egy dolgot még nem tudhatsz. Nevezetesen azt, hogy "könnyebb így". Vagyis sokkal könnyebb egy olyan világban élni és főleg bármilyen szintű vezetőként (pl. tanárként) élni ebben a világban úgy, hogy nem újítunk. Tudod miért nem szabad változtatni? Mert félünk a változástól! Mi lesz, ha....!
Tehát először meg kéne tanulni nem félni, és akkor bátran lehet(ne) változtatni.
Bocsi, most nem vagyok túl összeszedett, de talán ha mások is hozzászólnak, én is több gondolatomat le tudom majd írni.
Any.
A leges legalapabb tétel, aminek a megdöntésére még sokat kell várni: Az iskola nem demokratikus intézmény. (Kivéve azokat az iskolákat, amik ezzel hírdetik magukat, de abból kevés van, és nem is mindig működnek).
Erről a kérdésről végtelen hosszan lehetne írni, de mivel annyit most nem akarok írni, ezért csak pár gondolatot vetek ide.
Egyrészről a rend fontos a hatékonysághoz. Ha a diák szabadon csinálhatna az órán mindenfélét, biztos lenne olyan, aki ezzel visszaél (a szabályok a hülyék miatt vannak). A fontosabbik kérdés viszont az, hogy a tanár, hogy éri el a rendet. Ideális esetben olyan tárgyat tanít, ami mindnkit érdekel (vegyünk egy tetszőleges fakultációs csoportot. Olyat még a lauderben sem kell fegyelmezni). Ez esetben mindenki figyel, rend van, a tanár elérte élete célját: átadta a tudást. De mi van akkor, ha a diákokat nem érdekli az adott anyag (a diákok jó részénél ilyen az összes reál tantárgy, szintén nagy részénél meg az összes)? Ekkor két eset lehetséges: a tanár megfelelő előadásmóddal, stílussal képes fenntartani az érdeklődést (ilyen pl. a Dov a judaisztikával), és az eredmény garantált. Ellenkező esetben a tanár kénytelen mesterségesen rendet tartani.
Az, hogy egy óra csak úgy működik, hogy a diák elnyomásban van, annak a jele, hogy a tanár nem képes más módon "eladni" magát, ill. az tananyagot, amit le akar adni. De hogy védjem is a tanárokat: nagyon sok, (főleg az idősebb tanárok) még egy ilyen rendszerbe születtek, ezt a módszert tanulták meg. Kellemetlen, de nagyon hatásos tud lenni, egyedül azt felejtik el, hogy a morál emelhető azzal, hogyha a diák kényelmesen érzi magát (nyújtózkodhat, ihat egy kortyot, van zsepi), ez viszont betudható annak, hogy -mint az már előbb említve volt- félnek a változástól, félnek attól, hogy túl sokat engednek meg (és engedmények után nem nagyon lehet szigorítani).
Az evés-ivás már egy kényesebb kérdés, tanára válogatja. Az ivás szerintem elfogadható, az evés viszont szerintem nemnagyon, lévén az hangosabb (igen, még ha a ember halkan eszik is), és tovább tart, mint 1-1 korty ital elfogyasztása, összességében nem olyan kultúrált dolog. Mindamellett egy egészséges ember kibír 45 perecet evés nélkül, valamint ha tudja, hogy éhes lesz, akkor eszik az óra előtt (bár egyéne válogatja)
Egylbként pár éve (igazándiból minden évben valamilyen szinten) feltettem én is (részben) ezeket a kérdéseket magamnak, illetve néha a tanároknak, mindezzel nagyjából annyit értem el, hogy megkaptam a "lázadó" jelzőt, manapság pedig már nem kifogytam a feltehető kérdésekből, mivel csak olyanok maradtak, amikről "odafent" még beszélni sem szabad. Mert az iskola _nem_ demokratikus intézmény.
A fönöknöm egy méter nyolcvan magas. Az irodánk közepén van egy közös használatú forgószék. Épp most közölte velem, hogy nem érti, miért állítom olyan alacsonyra amikor ráülök - mire jó ez, tényleg nem érti. Még akkor sem értette, amikor elmagyaráztam neki, hogy 162 centi magasságom miatt a lábam rövidebb mint neki és még viszeres is, tehát le kell érjen a talpam a talajra. Bemutatót kellett tartanom,de még akkor sem értette. Erre megkérdeztem, hogy törvény szabályozza-e, hogy milyen magasan legyen a szék, amelyen ülök ... és így tovább
Vagyis a sulid kitünöen elökészít Az Életre. Jobb, ha már most megszokod.
Emlékszem a magyartanáromra: még nyolcadikban is úgy kellett (volna) kanyarítani az "a" betüt, ahogy azt elsöben tanítják, mert különben lehúzta a jegyet. Ennyit a személyiség fejlödéséröl, ami az írásban ugye erösen tükrözödik...
Ez a gyönyörü világ tele van zsarnokokkal. Azon igyekezz, hogy te ne válj azzá.
Megjegyzés küldése